2013. november 25., hétfő

Recept-hétfő: Garnéla chorizo-val

Ha pár éve megkérdezték volna tőlem hogy szeretem-e a tengeri herkentyűket, kapásból azt mondom hogy nem, mert rossz tapasztalatom volt, nem is igazán tudtam hogyan, miket érdemes enni. Azóta megkedveltem mert ha olyan országokban van az ember ahol az ilyesmi a nemzeti eledel, automatikusan kipróbálja, és van aki megszereti, van aki még jobban megutálja. Én előbbi vagyok, és ma már szívesebben eszem "tenger gyümölcsei" ételeket mint szimpla csirkét.
Spanyolországban nyaraltam a szülinapomon és végig helyi ételeket ettem-főleg tengeri finomságokat- ezt a receptet viszont én találtam ki, bár nem kizárt hogy más is csinált már ilyet, de azért megosztom veletek, mert nagyon finom és 10 perc alatt elkészíthetjük kevés hozzávalóból.

Hozzávalók:
  • Garnélarák (fagyasztva vagy frissen)
  • Chorizo 
  • Citromlé vagy vörös bor
  • Cocktail szósz (más szósz is lehet, szerintem a rákhoz ez megy a legjobban)
  • Baguett/magvas kenyér
Eszközök: 
  • Teflon serpenyő
  • Forgató villa vagy lapát
Miután kiolvasztottuk a rákokat (szűrővel hideg vízben 10 percig, leöntöd, vizet cserélsz, újabb 10 percig benne hagyod, és kész is, vagy előző este fóliával letakart tálban a hűtőben kiolvad) felhevített serpenyőbe tesszük őket (teflont használjunk hogy ne égjen le!) Egy kevés citrommal vagy borral öntsünk alá ha oda nagyon letapad, majd rádobáljuk a felaprózott chorizo-t, magas lángon forgatjuk és locsoljuk (citrom/bor) és az egész pár perc alatt kész is.
Ha nem ettél még rákot és nem tudod hogyan kell enni: a páncélt nem esszük meg és a farkát letépjük-kézzel-de van olyan ami előre meg van tisztítva, így nem az asztalnál kell vele vacakolni. A nagyobb fajtáknál a "gerincet" ami igazából a bele, azt ki kell szedni mert nem túl gusztusos megenni.


 Ha vacsorát adsz a barátaidnak vagy a párodnak, akkor ez kitűnő választás akár előételnek, akár főételnek. 
Tálalásnál halmozzuk a tányérra a rákos-chorizos mixet, mellé tegyünk cocktail szószt és karikára vágott bagettel kínáljuk. Akár szárított paradicsommal is dúsíthatjuk. Isteni finom, azoknak is ajánlom hogy próbálja ki, aki alapjába véve nem szereti a garnélát vagy a tengeri herkentyűket! :) 



Mi a kedvenc rákos receptetek? 

2013. november 17., vasárnap

Couture Hair and Beauty Salon Budapest-Vélemény

A fent említett szalont egy ismerősöm ajánlotta és az egyik ott dolgozó fodrász Instagram fotói alapján nagyon ígéretesnek tűnt. Maga a szalon is szimpatikus volt első látásra-bár nem csekkoltam a neten mire számítsak-belépve egy nagyon igényes üzlet tárult elém, mondhatnám exkluzívnak is: magyar viszonylatban. A recepciós lány megkért hogy üljek le és máris hívja nekem a fodrászt aki festeni fog. Egy nagyon szimpatikus, mosolygós, magabiztos hölgy állt elém, és megbeszéltük mit szeretnék, mutattam neki fotókat is. Az elképzelésem az volt hogy én egyszer és mindenkorra megszabadulok a platina szőke hajtól, lenövesztem a saját színemet és a köztes időben a már 2 hónapos lenövesztett részt szerettem volna megtartani, és ombrésan befestetni az egészet-hiszen ez az egyetlen valamennyire még igényesnek mondható módja egy haj lenövesztésének. Szóval ez lett volna az eredeti elképzelés. Ehhez képest mutatott nekem fotókat a munkáiról, abban megállapodtunk hogy az arcomhoz jobban illenek a meleg színek, és a lelkére kötöttem hogy ne legyen hamvas a hajam, mert azt utálom, nem áll jól, és egyébként is pár hónapja pontosan ugyanez történt velem mikor egy szegedi fodrásznál szerettem volna megcsináltatni az ombrét, és az a rész aminek olyan színűnek kellett volna lennie mint az én saját színem (ami sötétszőke-világosbarna) az konkrétan lilás-kékes valami lett és úgy néztem ki mint egy öregasszony. Szóval ezt elmeséltem neki és nagyon megnyugtatott, láttam, éreztem rajta hogy ő tényleg ért hozzá, és mikor még az általam elképzelt hajakat mutattam neki-amiket egyébként Lökös Szandra Instagramjáról mentettem le-közölte hogy ő maga tanította a Szandrát és ez volt a végső pont mikor megbizonyosodtam-végre jó kezekben vagyok, tehát rábíztam magam, csináljon amit jónak lát-az elképzeléseimet szem előtt tartva. Minden félelmem tovaszállt és bátran vágtam neki az egésznek és már elképzeltem ahogy új színnel, elégedetten távozom a szalonból.

Ilyesmit szerettem volna


Míg a székben ültem és vártam a festésre, az újonnan hüvelyes technikával európai hajjal hosszabbított hajammal, odajött az üzlet tulajdonos, megkérdezte hogy most hosszabbítottuk-e a hajam, mondtam hogy igen, és mikor a következő kérdésére válaszolva mondtam hogy nem itt, akkor egy szájhúzás kíséretében megkérdezte hogy indiai haj-e és ha nem az akkor mégis miért ilyen vastag szálú? Az ilyesmit már fel se veszem, hiszen nyílván mindig az a szar ami nem éppen akkor és ott lett csinálva. Miután a fodrászom felkente a festéket kellett neki 20 perc hatóidő, ezután nagyjából 30-40 percet görcsöltem a hajmosóban, ugyanis ott még nem elég hogy emulgeálták, de még további festékkel bekenték a többi részt is, bár nem vagyok benne biztos egészen pontosan hogy mi történt csak abból következtetek amiket hallottam. Amin kissé meglepődtem az az volt, hogy nem is a fodrász festette innentől kezdve, hanem a hajmosó (/tanulófodrász?) lány és néha elég kellemetlenül éreztem magam és a sikítófrász kerülgetett mikor olyanokat hallottam csak a fejem felől hogy "ne így csináld, foltos lesz! ne legyen foltos! amúgy csináld!" Tehát teljesen kiadta a kezéből a fodrász a hajamat, mert ő másik vendéggel volt elfoglalva, csak időnként odajött instrukciókat adni. Miután ez a kellemes több mint fél órás hajmosás-festés és ruha eláztatás megtörtént, további 40 percet ültem vizes hajjal a fodrász székben, már komolyan azon gondolkoztam hogy mellékesen megkérdem nem-e adnának egy hajszárítót és ezzel rövidre zárhattuk volna az egészet. A srác, akinek a hajamat kellett volna szárítania épp egy másik lány hajával volt elfoglalva és szabadkozott hogy máris kész. Jó, legyen egy kis csúszás, de nem hiszem el hogy nem lehetett volna odaküldeni egy másik fodrászt, vagy legalább a recepcióst hogy megkérdezze amúgy innék-e valamit, mert ekkor már órák óta ott voltam és egyszer kaptam egy pohár vizet és azt is kérni kellett, abból a pohárból pedig nem fogok inni ami már akkor ott állt előttem a pulton mikor először leültem a székbe, ki tudja mikor tették oda. Ez nekem állandó vesszőparipám a fodrász és egyéb szalonokban, basszus, az ember mégiscsak eltölt egy ilyen helyen fél napokat, vagyonokat ott hagy és igenis elvárom hogy jöjjön oda a személyzet, kérdezze meg mit adhat inni, és legyen választék, ne pedig csapvízzel szúrják ki a szememet. Hollandiában egy afrikai nő által vezetett hajvarró szalonban körbenyalják a seggemet még kaját is rendelnek ha éhes vagyok, mert tisztában vannak azzal hogy nem lehet az ember étlen-szomjan órákon-fél napon át, másrészt ez egy kedves gesztus és egy jó szolgáltatást igenis ezzel is mérek hogy mennyire figyelnek a részletekre. Lehet hogy ez másnak fel se tűnne hibaként, de nekem ez annak számít. Szerintem egy jó szépségszalonban a vendég az első, hiszen az lenne a cél hogy az a vendég jól érezze magát, szívesen tartózkodjon ott, és neadjisten máskor is visszamenjen, hiszen így alakulnak ki a törzsvendégek, ha mindenki csak egyszer megy, akkor hamar be lehet zárni a boltot.


A fodrász aki festette már oda se jött ezek után megkérdezni hogy egyáltalán tetszik-e a szín, bár valószínűleg látta az ábrázatomon hogy nem igazán vagyok elégedett, ez részben annak is köszönhető volt hogy ekkorra már lefagytak a hajhagymáim és az életemet is eluntam a hosszas várakozás közben.
Végre a szárításra került sor, szinte megváltás volt a forró fuvallat, ami az ekkor már 40 perce levegőn száradó hajamat érte. Megbeszéltük a fodrász sráccal hogy össze is kéne vágni a hajamat, ezt szárazon megcsinálta, majd kiderült hogy fotózásokon szokott hajakat csinálni, playboy-os frizurát kaptam, amin egyébként meglepődött hogy én magamnak is ugyanígy szoktam besütni-mert hogy ezt a nők általában nem tudják maguknak megcsinálni. Mondtam neki hogy a színnel egyáltalán nem vagyok elégedett, kérdezte milyen volt előtte és mutattam neki fotókat, mire azt mondta hogy sokkal jobban állt és hogy "26 évesen lehetsz még platinaszőke" ezen jót mosolyogtam. A végeredmény nagyon tetszett, már ami a loknikat illeti, én magamnak meg tudom ugyanígy csinálni, de általában ha fodrász csinálja akkor sose lesz tökéletes, de ő pontosan úgy csinálta ahogy szeretem és jól áll. Nagyon közvetlen, szimpatikus volt, jó az ha el lehet beszélgetni egy fodrásszal munka közben, így neki is és a vendégnek is gyorsabban telik az idő. Bár azt is el tudom képzelni hogy ez fárasztó lehet egy idő után és mindenki baromságait hallgatni nem a munkájuk legjobb része. A végén csinált pár fotót és mikor meglátta a céges telefonban az én előtte fotóimat konkrétan azt mondta "kár volt hozzányúlni" amivel én is egyetértek és nagyon csalódott vagyok hogy nem olyan hajjal távoztam amilyet szerettem volna, pedig a legbíztatóbb mondat a "festős" fodrász szájából miszerint "biztosíthatlak hogy nem fogod úgy elhagyni a szalont hogy nem tetszik a hajad"hát nem jött be, mert egyáltalán nem azt kaptam amire számítottam, és teljesen feleslegesen jártam 2 hónapig lenőtt hajjal, hiszen az is be lett festve teljesen más színűre. 

Előtte-kb 2 hónapos lenövéssel
Ilyen szokott lenni

Jobb oldali az előtte kép, bár ezek a fotók nem mérvadóak, a fényviszonyok miatt, élőben egészen más volt már eleve a kiinduló szín is, ezt inkább csak a loknik miatt mutatom meg

Másnap

Másnap megmostam a hajam ugyanis azt mondta egy barátnőm és nekem is az a tapasztalatom hogy ez a túlzottan hamvas szín az első mosás után lejön, de még csúnyábbnak láttam a színét, teljesen fakó, fénytelen volt, ráadásul helyenként foltos is. Sajnos a fotók nem adják vissza, de konkrétan úgy nézett ki napfénynél mint akinek elrontották a tőfestését majd összemosták a haj többi részével a tőről lefolyatott festéket-és ezt nem én fogalmaztam így, hanem egy ismerős, aki látta. Ezen úgy felhúztam magam hogy én még ezért fizettem is, hogy felhívtam a szalont, eredetileg a festős fodrásszal akartam beszélni, de nem volt bent, a recepciós lány készségesen megkérdezte miben segíthetnek, elmeséltem mi történt, emlékezett is rám, pont ő volt aznap este. A kérdésemre miszerint "gondolom a javítás térítésmentes lesz?" igennel válaszolt, bár én elvártam volna hogy ezt ő ajánlja fel, mert így kellemetlen volt a helyzet, mintha nem telne rá, és kuncsorogni kell egy ingyen festésért, pedig egyáltalán nem ez a helyzet. Úgy váltunk el hogy "rendben, beírtalak és várunk szeretettel". Gondoltam, milyen korrekt a hely és az a fodrász akihez beírt állítólag "nála biztos nem fogok csalódni" szóval boldogan tervezgettem a szegedi családlátogatás utáni pestremenetelt másnap. Még aznap este mikor megnéztem a vonatot láttam, hogy csak később tudok a szalonhoz érni, tehát írtam egy üzenetet a FB oldalukon, ugyanis láttam hogy nem rég posztoltak valamit és gondoltam hátha épp aktív és eljut az üzenetem az illetékeshez. Nem jutott el, így másnap reggel azonnal telefonáltam, hogy késni fogok, úgy gondoltam így a tisztességes, ne miattam csússzon az egész napjuk. Tehát betelefonáltam, hogy én vagyok, 4re be vagyok írva, festésre, sajnos a fodrász nevét nem tudtam, de a lényeg hogy "hoppááááá, be se vagy írva" és hogy biztos csak "elfelejtettek beírni" és hogy "hallottam rólad, te vagy a póthajas szőke lány" az egész beszélgetés rettenetesen kínos volt, sugárzott a rossz indulat és a gúny a lányból. Közöltem hogy "gondolom elfelejtett beírni" mire megnyugatott, hogy tényleg elfelejtett, de még beszéltek is rólamÉn azt aláírom, hogy emberek vagyunk és hibázhatunk, tegyük fel tényleg elfelejtett beírni, de akkor mikor betelefonálok, a recepciós ne beszéljen már úgy velem hogy elmenjen a kedvem az egész szalontól, egy profi helyen erre fény se derült volna hogy "elfelejtettek beírni" egy profi annyival lezárta volna mikor meglátja hogy nem vagyok beírva hogy "rendben, köszi hogy szóltál, akkor várunk későbbre", ki se szabadott volna derülni hogy hiba történt. Mennyire kínos lett volna ha odamegyek 4re és senki sem tudja hogy megyek, én meg még korrekten szólni akarok hogy késni fogok. Ezek után volt egy nagyon rossz érzésem az egész szalonnal kapcsolatban, szóval úgy döntöttem hogy inkább lemondom az immár tényleg beírt időpontomat és elfelejtem hogy valaha is ott jártam.

3 hajmosás után-így a színe jó, de a töve még mindig vállalhatatlan


Voltatok már ebben a szalonban? Mik a tapasztalataitok? Kinek sikerült már jó fodrászt találnia? 

2013. november 9., szombat

Téli kívánságlista-H&M, Mango, Zara, Jane Norman, Michael Kors

Ez abszolút nem "Timis" poszt, mert az elmúlt évek alatt nem sok kívánságlistám volt itt a blogon, de most volt egy kis időm szörfözgetni a kedvenc márkáim honlapján és úgy voltam vele ha már lementem a képeket, meg is osztom veletek, hátha más is talál olyat ami neki tetszik, és az én ízlésemet is jobban megismeritek. Íme tehát az aktuális kívánságlistám, remélem mindet megtalálom majd a boltok polcain és élőben sem okoznak majd csalódást. :)

H&M


A fekete köves ruhát emlékeim szerint már láttam boltban, de akkor nem figyeltem fel a különleges hátmegoldásra amit a honlapon láttam hogy nyitott, így már fel fogom próbálni.
Ez a piros ruha pont a kedvenc szabásom, V-nyak, háromnegyedes ujj és húzott derék, remekül kiemeli a vékony derekat, széles csípőt és nagy melleket, de bármilyen alakból homokóra formát varázsol! Csak remélni tudom hogy nem túl gagyi az anyaga és élőben is tetszeni fog. 


Bevallom ez a csipke ruha a nagy dekoltázsa miatt tetszett meg, és a háta is teljesen nyitott. Kíváncsi vagyok milyen lesz élőben. 
Ez a fekete ruha hasonló az előző piroshoz ami a szabást illeti, én imádom az ilyesmiket! Az ára is nagyon kedvező (valami 4 ezer Ft) ami szerintem egy ilyen alap "kis feketéért" teljesen baráti.



Kevés felsőm van, tekintve hogy állandóan ruhákat hordok, úgyhogy be kellene szereznem párat de mindig olyan nehéz olyat találni ami tetszik. Ez a két hosszú ujjú felső viszont nadrághoz és szoknyához is jó lesz, a feketék body-k egyébként, imádom az ilyesmiket ceruzaszoknyával párosítani, a melltartó szerű izéket pedig magas derekú szoknyához gondoltam.






A szörme mellényeket nagyon szeretem, de nehéz szépet találni, illetve olyat aminek a háta nem szőrös, csak az eleje. Ez azért fontos nekem, mert egyébként sem vagyok egy kis darab nő, de egy hátul is szőrös mellényben elmehetnék gorillának is akár. :D 
Tavaly volt egy hasonló csizmám amit odaadtam egy barátnőmnek és azóta kerestem ilyesmit, és végre találtam! Ami tetszik benne hogy magas sarkú, de mégis kényelmes a sarok kialakítása miatt, illetve én nagyon szeretem az ilyen bővebb szárú bokacsizmákat olyan laza, de nőies és vékonyabbnak mutatja a lábat. Ami nem tetszik azok a lógós izék rajta, de ez legyen a legkevesebb. Van 1-2 H&M cipőm és mindegyik szar minőség, de valamiért remélem hogy ez jó lesz! 


Jane Norman


 Az utóbbi 1 évben magasan a kedvenc márkámmá nőtte ki magát, imádom a ruháit, nem volt még olyan hogy üres kézzel távoztam volna tőle. Nagy hangsúlyt fektet a nőies stílusra, elegáns és hétköznapi ruhák, szoknyák, felsőrészek, nekem nagyon eltalálja az ízlésemet mert mint már írtam korábban is, imádom a ruhákat és kihangsúlyozni szűk, nőies ruhákkal az alakomat.

 Ez a sötétlila ruha maga az álom, imádom a különleges szabását, remekül kihozza az alakot, ultraszexis. Alig várom hogy felpróbáljam!
A bélelt farmerdzseki pont ellentétben áll azzal amiket eddig írtam a márkáról, de én imádom a farmer dzsekiket és még egy bélelt sincs, úgyhogy ha felvéve jól fog állni, márpedig az ilyen rövid állású dzsekiket általában szeretni szoktam, akkor jó lesz amíg nem jön a nagy hideg. :) 




Ez a fekete kötött ruha igazi alapdarab számomra a télen, napközben vastag harisnyával, este pedig magas sarkúval bármilyen alkalomra megállja a helyét. 
A pánt nélküli ruhák és felsők szintén nagy kedvenceim, imádom ezt a csipkeruhát, külön tetszik hogy hosszabb szabású, így míg felül sokat, alul csak vádlit villant. 



Zara


A Zara women nekem évek óta egy olyan vonalat jelenít meg ami nagyon nem az én világom, az alaktalan, szögletes, bő szabásvonalaikkal, hiába ez a divat, nekem nagyon nem. A TRF-nél találok néha jó ruhákat, de most inkább a cipőkre helyeztem a hangsúlyt. 





Ruhák közül ez az egyetlen ami a honlap kínálata alapján elnyerte a tetszésemet, mostanában rákaptam a piros színre.


Mango


A Mango-nál már vettem egy pár ruhát az elmúlt hetekben, szuper pulcsiruhákat lehet most találni a kínálatukban, amit kifejezetten magaménak érzek én, aki a fél életét ruhákban és szoknyákban élte le. Most a honlapon kalandozva ezt a leopárd mintás és királykék ruhát szúrtam ki, party-cuccnak tökéletes lesz előbbi, utóbbi pedig egy blézerrel elegáns alkalomra. 



Évek óta keresem A bőrdzsekit és most megtaláltam!


Michael Kors


Egy jó minőségű bőr fekete cipő és táska a ruhatár alapkellékei, én ezeket Michael Kors-nál találtam meg, teljesen egyszerű, klasszikus bőrcipő. Nem is értem pár éve hogy lehettem annyira oda a platform cipőkért, mostanában képtelen vagyok ilyesmit felvenni, inkább ezt a fazont preferálom. 
Ez a táska szerelem első látásra, utazáshoz tökéletes kézitáska mert nagy, és a laptopom is belefér (van macbook, és ipad változata is, de tulajdonképpen mind a kettőbe belefér a laptop is, csak a ziprázos tároló rész nagyobb az egyikben) a színen még gondolkozom, de azt hiszem a fekete lesz a befutó mert az klasszikus. 



Most ennyit szedtem össze és azt hiszem még mindig jobban szeretek élőben vásárolni, hiszen hiába néztem ki ezeket a dolgokat ha élőben nem nyerik el a tetszésem, de legalább már tudom miket keressek. 

Ti hogy szerettek vásárolni, élőben vagy online? Mik szerepelnek az aktuális kívánságlistátokon? 




2013. november 3., vasárnap

Az igazság a hajhosszabbításról!

Timi vagyok, hajhosszabbítás-függő. Körülbelül 6 éve szenvedek ebben a betegségben, és mára menthetetlen lett a helyzet. Ez az én történetem. 
Így is kezdhetném az egészet, ha nem lenne már számtalan cikk a hajhosszabbítás témával kapcsolatban a blogomon. Írtam már a hajtípusokról, a módszerekről, még egy teljes hajfelvarrást is végignézhettetek képekkel illusztrálva. 


Most nem arról fogok írni mit ajánlok vagy mit nem. Most csak arról fogok írni hogy miért ne kezdjetek bele ebbe az őrületbe, ami nekem 6 éve keseríti meg az életem, és itt az ideje hogy lebeszéljek róla mindenkit akinek csak egy csöppnyi esélye is van arra hogy a saját haja szép, hosszú legyen. 6 évvel ezelőtt elégedetlen voltam a vállig érő hajammal és ezzel kezdetét vette ez a soha véget nem érő körforgás póthajak-fonatok-és eszméletlen mennyiségű pénz. Ez alatt a 6 rohadt év alatt mennyit nőhetett volna a saját hajam ha békén hagyom? Ha nem basztatom varrásokkal, póthajakkal, sütögetéssel és minden mással amit a póthaj miatt el kellett viselnie? Most itt vagyok, 6 év után és jóval rövidebb, kevesebb is a hajam mint mikor belevágtam az egészbe. Mi értelme volt? Esetleg az, hogy évekig abban az illúzióban éltem hogy szép a hajam és másokkal is ezt hitettem el, pedig minden hamis volt, és szinte minden a hajam körül forgott. Nem mehetek el szaunába mert pont aznap mostam hajat és nem jó ha megint meg kell mosni, hiszen élettelen a haj és nem jó ha sűrűn mosom-szárítom. Nem tudok időben elkészülni egy eseményre, mert fél évig szárítom és sztájlingoltam a hajam, korábban kell kelnem hogy a hajamat megcsináljam, nem úgy mint egy átlag nő akinek a saját haja hosszú és szép, hogy csak megfésülködik és indulhat is, nem, a póthajat mindig be kell állítani, vigyázni kell hogy ne kerülj olyan pózba a strandon, ágyban, szélben, hogy az illesztések kilátszódjanak, hogy az új pasid aki még azt hiszi természetes szépség vagy és a hajad is ennek a szerves része, ne érjen a fejedhez és vegye észre a turpisságot, és még sorolhatnám. Ugyanakkor persze, remek érzés mikor vadidegenek az utcán odaszólnak hogy milyen gyönyörű hajad van, pironkodva fogadod a bókot majd arra gondolsz: "Istenem, a fél karomat adnám ha a sajátom lenne" miközben újra és újra elhatározod hogy nem hosszabbíttatsz többet, mert látod hogy árt a hajadnak és az az idő amit a póthaj fogságában tölt el csak kitolja annak a lehetőségét hogy a sajátod legyen gyönyörű, hosszú és egészséges. Újra és újra elhiteted magaddal hogy igenis egészséges az a módszer amit alkalmazol a hosszabbításra, de akkor mégis miért nem nő és miért törik le továbbra is a saját haj, és mikor lesz ennek az egésznek vége? A válasz: soha. Soha nem lesz vége, mert nem lehet vége.



A póthajbiznisz egy milliárd forintos iparág ami egyszerűen nem engedheti meg magának hogy azok a nők akik megtehetik hogy hosszabbíttasanak (hiszen valljuk be, nem az átlag magyar pénztárcájához van szabva egy jó minőségű európai hajas pótlás ami 15 dkg esetén felülről veri a százezret) ne menjenek vissza újra és újra és rakassanak még több, még hosszabb hajat, hiszen a sajátjuk még mindig nem nőtt meg, így ugyanazok a vendégek járnak éveken át varratni, új hajat venni, stb. Hány olyan nőt ismertek akiről tudjátok hogy évek óta póthaja volt majd a sajátja is megnőtt és egészséges, hosszú lett? Én pontosan meg tudom mondani a számot: 0. Énekesek, színésznők, celebpicsák, bloggerek, akikről mindenki tudja hogy hosszabbíttatnak, sőt, velük reklámozzák magukat a szalonok, de felteszem a kurva kérdést: ha tényleg olyan jó és ártalmatlan az a bizonyos új és "innovációs" módszer amivel felpakolják a hajat, hogy van az hogy XY még évekkel később is ugyanúgy egy csökött kis szar saját hajjal rendelkezik az előtte képeken, és ha végigkísérünk egy periódust a frissen feltett póthaj és a következő "fodrásznál jártam" képek láttán tökéletesen kivehetjük a szuper minőségű haj törését és akkor nekem ne mondja senki azt a hülye dumát amivel a fodrászok imádják indokolni a hajhosszabbítás drágaságát miszerint "a hajat csak egyszer kell megvenni" Ó, valóban? És azt mondod hogy egy prémium minőségű európai póthaj élettartama megfelelő ápolás mellett 2-3 év is lehet? Tessék? Hogy a visszarakásnál nem veszít a hosszából a tincses felrakás során sem? Remek. Akkor ezek szerint nekem a 6 év alatt mindössze legrosszabb esetben három, azaz 3 alkalommal kellett új garnitúra hajat vennem. Tudjátok hányszor vettem? Évente háromszor. Jó, a hiba nyílván bennem is van: nem szabadott volna olyan sokat sütögetni a hajat, vigyázhattam volna rá jobban, és egyébként is, a szőke haj a legkényesebb, a saját is gyorsan törik, egy élettelen meg pláne. Azt viszont nem róhatja fel senki hogy spóroltam volna a dolgon, hiszen mindig a legjobb helyeken csináltattam, hozzáértő szakemberekkel, jó minőségű póthajból, de hiába. 
Olyan jó lett volna ha annak idején valaki jól picsán rúg hogy legyek türelemmel, ápoljam a hajam és majd megnő magától, hiszen annyi nő van akinek a festett szőke haja a derekáig ér (tényleg, van ilyen?). Egyszer próbáltam póthaj nélkül, 8 hónapig bírtam és megmondom őszintén életem legrosszabb időszaka volt. Nem éreztem magam nőiesnek, sőt, el is híztam abban az időben míg nem volt póthajam, ezt szoros összefüggésben látom azzal hogy nem szívesen mozdultam ki otthonról, nem éreztem jól magam a bőrömben. Ha megszokod a tükörben a látványt hogy hosszú szőke hajú barbibaba vagy nehéz megszokni az állig érő hajú 30-as matektanárnő külsőt, és orgazmusként éled meg már a csatos póthaj felhelyezését is. Egy nőnek a haja a koronája és elhitethetjük magunkkal hogy a fiús fazon a divatos, számomra akkor sincs szexisebb, nőiesebb mint egy lágyan leomló hosszú lobonc ami csak úgy vonzza a férfi tekinteteket. És ami persze igazi, saját hajnál még ezerszer szebb mint egy póthaj esetében. 

A többi cikkben látható a több évig alkalmazott varrot technika, ez egy másik, amit kétszer használtam, és mikor nőtt le úgy berasztásodott a hajtövem hogy 3 órán át tépte a fodrász a hajam bontófésűvel 


Ez tényleg egy ördögi kör, amiből nem lehet kitörni, csak türelemmel és önfeláldozással, el kell engedni azt a képet ami a saját külsődről a fejedben élt, és megszokni azt aki tényleg TE vagy, mindenféle pótlás nélkül. De ez egyelőre még nekem is nagyobb kihívást okoz mint az hogy anno leszoktam a cigiről. Olyan ez, mint a drog, körülötte forog az életed: mikor, hogyan, kitől szerezd be, hol árulják a legjobb anyagot és hogyan szerezd meg rá a pénzt, ha megkapod amit akartál mámoros örömben fürdőzöl, majd ha elmúlik a hatás újra és újra akarsz belőle, nem tudsz leállni. Nálam már olyan szintté fajult a dolog hogy az utcán ámulattal nézem a nőket akiknek természetes hosszú hajuk van és szívesen fognék egy ollót, levágnám és felrakatnám magamnak a hajukat és irigykedek mindenkire akinek már egy kicsit is szép haja van, ez már annyira beteges és nevetséges hogy néha észbe kell kapjak hogy helló, normális vagy? Őszintén, és komolyan mondom bárkinek aki épp hajhosszabbításon gondolkozik (azon hogy elkezdje-e, nem azon hogy újracsináltassa-e hiszen aki már évek óta függő annak mondhatok én bármit...) hogy NE vágjon bele, felesleges idő és pénz pocsékolás, tönkreteszi a hajat, tök mindegy hogy milyen ultraszuper új módszerrel csinálják, akkor is egyszerűen rosszabb a hajnak ha valami állandó terhelésnek van kitéve mint az, ha békén van hagyva és nőhet normális ütemben. Istenem, hogy a fenébe dőlhettem be annak idején annak az állításnak hogy "a varrot póthaj alatt a saját haj gyorsabban nő, mert a káros környezeti hatások a vendég hajat érik" VALÓBAN? Akkor nekem a 6 év hajvarrás után már seggig érő hajamnak kéne lennie, vagy legalábbis nem rövidebbnek mint mikor belevágtam az egészbe. 
Ugyanakkor egészen biztos vagyok benne persze hogy vannak ellenpéldák is, például simán el tudom képzelni hogy egy erősebb haj-ami mondjuk nem szőke-,egy natur vagy sötét az simán megnőtt a póthaj viselése ellenére is, és biztosan lesznek olyan hozzászólók akik esküsznek bizonyos módszerekre, de az azért elgondolkodtató hogy a hajhosszabbító szalonoknál miért mindig csak a szép új hajról van kép és arról soha senki nem tesz említést hogy fog kinézni a haj az X-edik felrakás után és ezt a saját és a vendég hajra is értem...

Kíváncsian várom hogy van-e olyan akinek tényleg megnőtt a saját haja a hajhosszabbítás ideje alatt, képes illusztrációnak örülnék a legjobban! Illetve írjátok meg a tapasztalatitokat...


Ha valaki póthajat szeretne rendelni (európai, szálriányos) ide írjon: shop@crystalmakeupstudio.com